Bezárás
keleti nyitás

A Kínai Kommunista Párt központi médiaholdingja a Fudan Egyetem stratégiai partnere

Bár Palkovics László korábban azt mondta, semmiféle ideológiai oktatás nem lesz az egyetemen, ennek ellentmond, hogy a Kínai Kommunista Párt propagandaosztálya által ellenőrzött vállalat, a China Media Group teljeskörű stratégiai megállapodást kötött a Fudan Egyetemmel.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Májusban több magyar médium is beszámolt róla, hogy a budapesti campusnyitásra készülő Fudan Egyetem megállapodott a China Media Group nevű holdinggal. A médiacsoport a közelmúltban fogta össze a Kínai Népköztársaság több állami csatornáját, amelyeket több országban is külföldi ügynökségként tartanak számon. A stratégiai megállapodás alapján megalakult egy úgynevezett CMG-Fudan Nemzetközi Sugárzások Kutatóközpont is, amelynek célját egyelőre nem közölték, de akár magyarországi médiaszolgáltatásra is készülhetnek, tekintve, hogy Budapesten nyílna a Fudan első külföldi intézménye.

Az Orbán-kormánnyal kötött megállapodás értelmében a sanghaji székhelyü Fudan Egyetemnek Budapesten, a IX. kerületben nyílna campusa, nagyrészt kiszorítva a Duna-parti telephelyről az eredetileg oda tervezett Diákvárost. A campus teljes költsége 540 milliárd forint, az építkezést kínai cégek valósítanák meg, nagyreszt a magyar állam által felvett kínai hitelből. Kína 450 milliós hitelt adna, amit a magyar állam 100 milliárddal kiegészítene.

A terv ellen sokan tiltakoztak, köztük a fővárosi és a kerületi önkormányzat is, elsősorban azért, mert tervezett formájában helyet venne el a magyar egyetemistáknak szánt, megfizethető kollégiumokból álló diákvárostól. Az ellenzéki önkormányzatok felvetették, hogy népszavazást kellene tartani a fejlesztésről (ezen egy felmérés szerint a budapestiek mintegy 90 százaléka elutasítaná a beruházást), mire Palkovics László, a kínai Fudan Egyetem budapesti megvalósításáért felelős innovációs miniszter azt mondta, kezdeményezi, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítsák az egyetemet.

Központi médiahatalom

A Fudan Egyetem friss stratégiai partnerét, a China Media Group (CMG) társaságot 2018-ban hozták létre azzal a céllal, hogy összefogja a legnagyobb állami médiavállalatokat: a Kínai Központi Televíziót (CCTV, vagyis a kínai állami tévé, amelynek mandarin nyelvű adása néhány magyar kábelszolgáltatónál is fogható, és amelynek része az angol és más idegen nyelvű csatornákat működtető CGTN is), a Kínai Nemzeti Rádiót, valamint a Nemzetközi Rádiót, amelynek magyar nyelvű szerkesztősége is működik: a rádió weboldalán jelentették be először a Fudan Egyetem és a médiacsoport közötti együttműködést.

A hivatalos közlések szerint a csoportba tartozó médiumokat közvetlenül a Kínai Kommunista Párt Központi Propagandaosztálya ellenőrzi. A CMG elnöke, Sen Haj-hsziong maga is a Propagandaosztály helyettes vezetője.

A CMG állami holdingot a Párt és állami intézmények együttműködésének mélyítését szolgáló reformterv nevű program keretében hívták életre. A parlamentnek megfelelő Országos Népi Gyűlésen megszavazott program fontos momentuma volt a jelenlegi kínai rendszer alakulásának, mivel számos komplex, intézményi változás révén végleg leszámolt a párt és kormány szétválasztásának politikájával, azaz Teng Hsziao-ping és utódainak politikai reformjaival, gyengítve a Kommunista Párt vezetésének hatalmát eddig valamelyest ellenőrző intézményeket.

Forrás: CCTV

A BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint a jelenlegi kínai elnök, Hszi Csin-ping ehelyett egy olyan rendszert hozna létre, ahol (Mao Ce-Tung idejéhez hasonlóan) a párt gyakorolhat teljes kontrollt az államgépezet felett. Egy kínai elemző kiemelte a média központosítását is: mint mondta, az új rendszerben a Központi Propagandabizottság gondoskodik arról, hogy a Kínai Népköztársaságban az emberek elé kerülő hírek, filmek és kiadványok egységes ideológiai üzenetet közvetítsenek.

Családnevünk a Párt

Maga Hszi Csin-ping 2016-ban a CCTV (amely 2018 óta a CMG-hez tartozik) központjában tett látogatásakor így foglalta össze médiapolitikáját: „felelősségünkként és küldetésünkként kell vállalni, hogy a Párt zászlóvivőiként vezessük a közvéleményt; a politikai irányvonalat kell előtérbe helyeznünk, meg kell szilárdítanunk a média pártos jellegét az újságírás marxista felfogásával összhangban. A pozitív propaganda segítségével kell a megfelelő irányba terelni a közvéleményt”. Az elnöki látogatás alatt a China Media Project nevű, hongkongi gyökerű kutatócsoport riportja szerint a tévé központjában a következő feliratot helyezték ki:

„A CCTV családneve »a Párt«, hűségünk hibátlan, kérjük, ellenőrizzen minket”.

Az Egyesült Államok Kongresszusának Kínával foglalkozó bizottsága jelentésében azt írja: a CMG-t is felügyelő Propagandaosztály a két hivatalos kínai médiahatósággal együtt kulcsszerepet játszik a cenzúrában, a kormánnyal szemben kritikus hangok elhallgattatásában. Az amerikai jelentés szerint a CPD egyik fő feladata a kínai média monitorozása azért, hogy minden nyilvánosságra kerülő hír megfeleljen a Kommunista Párt hivatalos álláspontjának. A legnagyobb kiadók termékeit még a megjelenés előtt ellenőrzi a Propagandaosztály.

A média figyelése mellett közvetlen utasításokkal is ellátják a kiadókat és szerkesztőségeket arról, milyen híreket dolgozhatnak fel, és hogy milyen álláspontot kell képviselniük. Ennek érdekében a Propagandaosztály politikai tréningeken való részvételre is kötelezte a szerkesztőket.

Műholdfelvételeken a kínai átnevelőtáborok, ahova az ujgurokat zárja az állam

A VOX egy közel 10 perces videóban magyarázza el, hogy Kína miként és miért lép fel egyre erőszakosabban az országban élő ujgur kisebbség ellen. Műholdfelvételeken láthatjuk az egyre növekvő internálótáborokat, ahova a rezsim az ujgurokat zárja.

Tibet és az ujgurok békés felszabadítása

A belföldi pozitív propaganda mellett, a 2018-ban létrejött CMG-nek hangsúlyosan része a nemzetközi imázsépítés is: a médiacsoport részeit képezi több, a külföldi közönségeknek szánt, de továbbra is a párt propagandaosztálya által ellenőrzött médium, amelyeket nem hivatalosan a Kína Hangja-brand alatt jelenítene meg külföldön (utalva az Amerika Hangja világ- és hidegháborús rádióadóra). A Kínai Kommunista Párt napilapja, a Zsenmin Zsipao erről úgy írt: a Kína Hangja célja, hogy

„túlharsogja a nyugaton egyre erősebb Kína-ellenes propagandát, és egy tisztább képet mutasson Kínáról az embereknek”.

A közelmúltban például a Kínai Nemzetközi Rádió magyar weboldalán a kínai kormány Tibetről szóló fehér könyvéről számoltak be, ami a cikk szerint „teljes mértékben bemutatja Tibet fejlesztési eredményeit a békés felszabadulás óta eltelt 70 év alatt”. A cikk szerint Tibet, amely az ókortól kezdve Kína elválaszthatatlan része volt, 1951-es Kínához csatolásakor valójában „kinyilvánította békés felszabadulását”, és azóta hatalmasat fejlődött a gazdaság és az emberi jogok terén.

A CGTN angol nyelvű csatornája Hszincsiang ujgur autonóm tartományról mutatott be számos anyagot, ezek egy része arról szól, mennyivel jobb lett helyi emberek élete, más részük pedig az ujgurok elnyomásáról szóló beszámolókat támadja.

Újabb eltüntetett aktivisták: kommunista diákoktól félti az üzemeket a kínai rezsim

Több tucat munkajogi aktivistára, köztük híres egyetemek diákjaira vagy friss diplomásaira csapott le az utóbbi hónapokban a kínai állam, többeket bűnbandákra emlékeztető módszerekkel hurcoltak el otthonukból vagy az egyetemekről.

Külföldi ügynökség, diplomáciai misszió

A Politico.eu cikke szerint a Kína Hangja komoly ambíciókkal tekintett az Európai Unióra, tavaly egy brüsszeli iroda nyitását is tervezték. A lap egyik forrása szerint „a China media Group vezetői úgy vélik, hatékonyabban tudnák aláásni az EU-t a saját hátsó udvarukban (…) egy brüsszeli központ szükséges lehet ahhoz, hogy befolyásolni tudják a Kínát érintő döntéseket Európában”.

Brüsszelben már korábban irodát nyitott egy kínai állami médium, a Xinhua hírügynökség, míg a China Media Group terve egyelőre nem valósult meg. Ezzel egyidőben, 2021 februárjában a brit médiahatóság, az Ofcom megvonta a CMG alá tartozó tévétársaság, a CGTN (China Global Television Network) sugárzási engedélyét az Egyesült Királyságban. A CGTN-t korábban is megbírságolta a médiahatóság, például a hongkongi függetlenségpárti tüntetések egyoldalú bemutatása miatt. Februári döntésükben pedig azt állapították meg, hogy a televízió nem felel meg a belföldi sugárzás előírásainak, hiszen teljes egészében egy másik állam irányítása alatt áll. „A CGTN egy olyan szervezet, név szerint a CCTV irányítása alatt áll, amely a China Media Group-on keresztül olyan módon kötődik a Kínai Kommunista Párthoz, hogy a társaság céljai elsősorban vagy teljes egészében politikai természetűek” – olvasható a brit médiahatóság ítéletében.

2018 szeptemberében, azaz néhány hónappal a China Media Group megalakulása után az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma külföldi ügynökségként regisztrálta, a Xinhua hírügynökséggel egyetemben. A minisztérium indoklásában megemlíti a CMG holding alakulását, amelyen keresztül ezek a médiumok „a kínai kormány iránymutatása és a Kommunista Párt kontrollja alatt működnek”.

2020-ban az amerikai Külügyminisztérium állami diplomáciai misszióknak minősítette a CCTV-t és nemzetközi csatornáit.

Bár a China Media Group csatornái hatalmas pénz- és energiabefektetéssel működnek, külföldi befolyásuk egyelőre nem összehasonlítható például a sokkal hatékonyabb orosz médiahadműveletekkel. A Foreign Policy a két ország propagandáját összehasonlító cikkében azt írta: míg a Russia Today és más, Moszkvából irányított médiumok elérése hatalmas, amivel hatékonyan tudnak zavart kelteni a nyugati országokban, addig a kínai médiumok nemzetközi befolyása egyelőre csekély (leszámítva néhány afrikai országot, ahol felvásárlásokkal domináns helyzetbe kerültek kínai médiavállalatok).

Kína szép csendben a fél világot gyarmatosítja a pénzével – hitelből épült utak, kikötők és vasút

Az Új Selyemút vagy más néven Egy övezet, egy út Kína nagyszabású projektje, mely azt célozza, hogy erősítse a világgazdaságban betöltött szerepét. A cél érdekében kikötőket, hidakat, utakat és vasútvonalakat építenek több országban. A beruházások általában kínai hitelből, kínai cégek által és kínai munkásokkal valósulnak meg.

A Foreign Policy szerint, bár a kínai állami csatornák sokszor alkalmazzák az orosz propaganda módszereit, azokat teljes mértékben nem vehetik át. Míg Moszkva célja az, hogy káoszt teremtsen (ezt a Kreml-párti média összeesküvés-elméletek terjesztésével, külföldi szélsőséges mozgalmak támogatásával segíti), addig Peking inkább stabilitást szeretne, persze a saját szája íze szerint.

Zubor Zalán

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom